2023 márciusában jelöltük az olasz konyhát az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára való felvételére. A jelöléssel szeretnénk feltárni más országok számára, hogy mi áll a termékeink és feldolgozásuk mögött: történelem, kultúra, biodiverzitás, környezet, jóllét.
Támogassuk együtt ezt a jelölést! Az olasz konyhát szeretni annyit tesz, mint Olaszországot szeretni!
2023. november 13. és 19. között idén is együtt ünnepeljük az Olasz Gasztronómiai Világhetet. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett “Terítéken az olasz konyha: jóízűen egészséges” című esemény a turisztika vonzerejével, a vidéki tájak bemutatásával egybefonódva az olasz étel- és borkiválóságok integrált promóciójának fontos része, mely kiemelt szerepet szentel a mediterrán diéta, az egészség, a jóllét és a sport közötti kapcsolatnak, valamint az oltalom alatt álló és ellenőrzött megnevezésű termékek védelmének.
Amint látni fogjátok, olyan témákkal foglalkozunk, mint például a világban elterjedt gasztronómiai italianizmusok, amelyek segítségével bemutatjuk a történelem, a kultúra, az ételek és a borok közötti kapcsolatot, és nyomon követjük legismertebb termékeink némelyike és a hozzájuk kapcsolódó szavak által bejárt utat és az idők során bekövetkezett átalakulásukat.
Jó böngészést kívánunk, és amennyiben a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen (MTSE) és az Olasz Kultúrintézetben (IIC) megrendezésre kerülő rendezvényeken való személyes részvétel érdekel, kérjük, tekintsd meg az alábbiakban található ezekre vonatkozó programokat, és regisztrálj a megadott határidőig.
A részvétel ingyenes, azonban a korlátozottan rendelkezésre álló helyek miatt előzetes regisztráció szükséges. A jelentkezéseket a szabad helyek függvényében fogadjuk el.
Spagetti, pizza, makaróni, kapucsínó, panettone… és még megannyi szó, amely Olaszország különböző régióiból terjedt el tradíciókat, szokásokat, érzéseket és emlékeket magukkal vive szerte a világban. Nézd meg az alábbi olasz konyha érdekességeiről és a ma már más nyelvekben is naponta használt olasz szavak elterjedéséről szóló videókat.
Bizonyára ismerősen cseng a spagetti szó, az egyik legjellemzőbb, világszerte elterjedt gasztronómiai italianizmus. Íme, egy jellegzetes recept, készítsd el otthon, és élvezd az olasz életérzést a barátaid és családod körében.
Tudtátok, hogy a “spagetti” szót az egész világon ismerik, és ugyanilyen alakban használják?
Ma Pellegrino Artusi, A főzés tudománya és az étkezés művészete című mű szerzőjének változatát készítjük el.
Aprítsunk fel két gerezd fokhagymát, egy jó csipet petrezselymet és ízlés szerint bazsalikomot.
Tegyük tűzre egy jó adag olajjal, és amint a fokhagyma színt kap, adjunk hozzá hat-hét darabolt paradicsomot, sóval és borssal fűszerezzük.
A kifőtt spagettit, vagy vermicellit ezzel ízesítsük, hozzáadva a reszelt parmezánt is. Mindenképpen főzzük még rövid ideig, főzővizet hozzáadva, és rögtön tálaljuk, hogy a folyadékot ne szívja magába, és hogy szaftos maradjon.
A tagliatelle is ízletes így elkészítve.
Keressétek fel a casartusi.it honlapot, ahol az „Italianizmusok a világban” projektet és az olasz konyhát jellemző további szavakról szóló érdekességet is megismerhettek.
Az „Italian Sounding” elnevezést azokra a termékekre használjuk, melyek nem olaszok, de nevük hangzása, csomagolásuk vagy márkájuk megtéveszti a vásárlót. Bár más országban gyártják őket, az olaszosan csengő szavak, a csomagolás zöld-fehér-piros színe, vagy képek és földrajzi elnevezések használata azt az illúziót kelti, hogy eredeti olasz termékről van szó. Az olasz ipar számos ágazata érintett ebben az ügyben, mint az élelmiszeripar, a divat és a design. Tehát azok a területek, ahol a „Made in Italy” minőség világhírre tett szert. Könnyebb eladni például egy olívaolajat, ruhát vagy lakberendezési terméket, ha olasznak tüntetik fel. Ellenőrizzük a csomagoláson a származási országot és az élelmiszerek esetében keressük az olasz védjegyeket! A leginkább utánzott olasz élelmiszerek például a legismertebb sajtok, mint a parmezán és a mozzarella, a tészták, szószok, olívaolajak, felvágottak, borok és a fagyasztott pizzák. Fonte: Federalimentare
Eredet megjelölés alatt egy meghatározott földrajzi terület nevét értjük, amely az adott helyről származó mezőgazdasági vagy élelmiszertermék jelölésére szolgál, és amelynek minőségét vagy jellemzőit alapvetően vagy kizárólagosan a földrajzi környezet határozza meg (beleértve a természeti és az emberi tényezőket). Nagyon fontos, hogy mind a termelés, mind a feldolgozás, mind az előállítás az adott területen történjen.
Földrajzi jelzés alatt azt a meghatározott földrajzi nevet értjük, amely az adott területről származó mezőgazdasági vagy élelmiszertermék megjelöléséül szolgál és amelynek minősége, hírneve vagy más jellemzője a földrajzi eredetnek tulajdonítható. Fontos, hogy a termelés és / vagy feldolgozás és / vagy előállítás az adott területen történjen. Az DOP-tól eltérően, az IGP esetében elegendő, ha a fent felsoroltak közül legalább a gyártási folyamat egy része a területen zajlik.
A DOC védjegy általában korlátozott, kis és közepes méretű területeken előállított, földrajzi nevüket viselő élelmiszerek minőségének elismerése. Általános szabály, hogy boroknál a szőlő neve követi a DOC nevét, és a termelési szabály szigorú. Ezeket a borokat csak pontos kémiai és érzékszervi elemzések után engedik fogyasztásra - 164/92 törvény.
A DOCG védjegy, a minőségi érték elismerése, amelyet egyes nemzeti és nemzetközi hírű DOC boroknak tulajdonítanak. Ezeket a borokat szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá, 5 liternél kisebb űrtartalmú edényekben forgalmazzák, és az eredet garantálása érdekében jelöléssel kell ellátniuk, amely lehetővé teszi az előállított palackok számozását - 164/92 törvény.
Az IGT védjegy az asztali borok minőségének elismerése, amelyeket általában nagy termőterületek és kevés korlátozó termelési szabályozás jellemez. A feltüntetést más megemlítések is kísérhetik, például a szőlőfajta.
A PAT megjelölést azok az egy adott területre jellemző élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek kapnak, amelyeket emberi fogyasztásra szántak és amelyek helyi hagyományos termeléshez kötődnek. Az ezzel a megjelöléssel rendelkező élelmiszereket legalább 25 éve állítják elő, meghatározott feldolgozási, tartósítási módszerekkel egy adott területen. Szorosan kapcsolódnak olyan tényezőkhöz is, mint a hagyomány, a terület, az alapanyagok és a termelési technikák. Azok a termékek, amelyeknek már DOP vagy az IGP eredetmegjelölést tulajdonítottak, nem vehetők fel a PAT kategóriába.
